Már nem a munkaerőhiány a fő kérdés Magyarországon, ahogy az elmúlt években volt, mert a pandémia hatására egy csapásra megváltozott a helyzet, mindezek miatt pedig a korábban jellemző bérdinamika erőteljes visszaesésére lehet számítani – mondta a Portfolio-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, akit a héten újabb négy évre kamarai elnöknek választhatnak. Parragh szerint a járvány második hulláma minden várakozást felülmúlt Európában, ami a gazdaságra is negatív hatással lesz. Szerinte most a beruházásokon túl a munkahelyek megőrzésére kell koncentrálni.
A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az emberiség nem mindenható – mondta Parragh László. Az MKIK elnöke szerint az ökoszisztémának a válságával találkoztunk, amit nagyon nehezen fogunk tudni feldolgozni. Arról is beszélt, hogy a költségvetési korlátokat az egész világban áttörte ez a vírus, aminek később nagyon komoly ára lesz. Úgy vélte, hogy azok az államok lehetnek sikeresek a mostani válságban, amelyek felismerték, hogy az állam szerepe felértékelődött.
A koronavírus-járvány első hónapjaiban látható volt, hogy az ipar és a kereskedelem egyes ágazatait nem azonos mértékben sújtja a válság, ezért volt szükség szelektív támogatások bevezetésére - jelentette ki a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára pénteken Nagykanizsán. A politikus kiemelte, hogy a foglalkoztatottság visszaesése sem volt egyenletes, a vendéglátásban 25,7 százalékkal csökkent, miközben az autóiparban csak 3,9 százalékos volt a leépítés.
A vállalkozások nemzetközi versenyképességének javítása, a kedvezőbb üzleti környezet kialakítása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium bürokráciacsökkentő intézkedéseket dolgoz ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatai alapján - jelentette be György László (képünkön), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.
Már összesen 210 milliárd forintnyi hitelt igényeltek az elmúlt 8 hét során a magyarországi mikro- kis és középvállalkozások a kibővített Széchenyi Kártya Program konstrukcióiból és ebből 34 milliárd forintra már meg is kötötték a bankok a hitelszerződéseket – jelezte a programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója egy mai sajtóreggelin. Krisán László elmondása szerint a program eddigi tapasztalataival ellentétben most arányaiban a legtöbb (16%) hiteligény Budapestről érkezett, és nagyon erős volt még az érdeklődés Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyékből is. A beszélgetésen szóba kerültek az idei évi gazdasági kilátások is, amelyek kapcsán Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a KAVOSZ igazgatósági elnöke a Portfolio kérdésére tejesen kizártnak nevezte, hogy idén legyen még gazdasági növekedés, de a nagyfokú gazdasági bizonytalanságok miatt konkrét előrejelzést nem adott az idei évi GDP-teljesítményre. Azt azonban megjegyezte: vannak félelmei, hogy "be fog indulni egy csődhullám", és az már most látszik bizonyos adatokból, hogy a céges körbetartozások és a lánctartozások már beindultak a válság hatására.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kata adóztatás felülvizsgálatát szorgalmazta egy szerdai interjúban, a PM pedig gyorsan megosztotta véleményét a javaslatról.
Felülvizsgálná a kisadózó vállalkozások tételes adójának, a katának a jelenlegi szabályozását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), megakadályoznák, hogy egyes munkáltatók katásként alkalmazzák a valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat - mondta Parragh László, az MKIK elnöke a Magyar Nemzetnek, hangsúlyozva. hogy a módosítás a gazdaság érdekét szolgálná, a katásokat nem érné hátrány.
A koronavírus-járvány komoly sebeket ejtett a magyar gazdaságon, és hiába oldódtak fel részlegesen a korlátozó intézkedések hazánkban, a vállalatok továbbra is komoly bajban vannak. Parragh László szerint a vállalatok kezdenek kifogyni a likviditásból, amit folyószámlahitellel lehetne orvosolni. Ezt a Magyar Nemzeti Bank segítségével napokon belül meg is kaphatják a vállalatok. A magyar gazdaság akkor lesz jobb helyzetben, ha a külső kereslet élénkülni kezd, erre azonban még várni kell. Az autóipar pedig nemcsak a koronavírus-járvány hatásával, hanem egy strukturális problémával is küzd, ami a helyreállásra is rányomja a bélyegét.
A gazdaság jelentős mértékű visszaesésére számít Parragh László, azon sem lepődne meg, ha kétszámjegyű lenne idén a GDP zuhanása – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Népszavának. A szakember szerint ha szükséges, akkor elképzelhető a jelenleg három hónapos álláskeresési járadék meghosszabbítása is.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke komoly kritikát fogalmazott meg az iparkamarai elnökkel, Parragh Lászlóval szemben. Parragh a 168 Órának reagált a nyilatkozatra.
Véleményezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hálózata a gazdaságvédelmi akcióterv eddig ismertetett részletszabályait. Ezekből kiderül, hogy a vállalkozók már most felülvizsgálnák a bértámogatási rendszert és a 13. havi nyugdíjt idén és jövőre adnák oda az időskorúaknak. Vagyis az MGYOSZ és a VOSZ után az MKIK is gyakorlatilag módosítaná az akcióterv legfontosabb elemét, a magyar Kurzarbeitot.
Parragh László az ATV Egyenes beszéd című műsorában értékelte a kormány eddigi bejelentéseit és adott egy helyzetképet arról, hogy élik meg a mostani helyzetet a vállalkozások.
Az állam pótolja ki 50-70 százalék körüli mértékben azoknak a munkavállalóknak jövedelmét, ahol a vállalat a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt árbevétel-zuhanást szenvedett el - állt elő új, a külföldi példákhoz hasonló javaslatával a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Portfolio-nak nyilatkozva. Parragh László szerint most a munkahelyek megőrzése a legfontosabb feladat.
A kormány a koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági bizonytalanságban, egyfajta ködben helyes válaszokat ad - vélekedett a Portfolio-nak nyilatkozva Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét azok után kerestük meg, hogy a szervezet eljuttatta a kormánynak az átfogó kríziscsomagját. A kamara első embere szerint figyelmeztető jel, hogy nincs tapasztalatunk ehhez hasonló válságokkal, nem tudjuk, hogyan fut le és mekkora károkat okoz.
Miután Orbán Viktor hétfő reggel a gazdasági élet több kulcsfontosságú szereplőjével és a kormány tagjaival egyeztetett, meg is érkezett az első javaslatcsomag a kormányhoz és a gazdaságújraindítási akciócsoporthoz. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ugyanis összeállította a második kríziscsomagját, ami 4 azonnali intézkedést tartalmaz: Nemzeti Válságkezelési Alap felállítása; munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelése; életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása; szolidaritási, közjót biztosító intézkedések. A válság miatt munkanélkülivé válók, a nyugdíjasok, az egészségügyi és oktatásban dolgozók, valamint a gyermekes családok plusz támogatáshoz juthatnak alanyi alapon. A Nemzeti Válságkezelési Alap 2000-4000 milliárd forintra rúghat, célja, hogy a gazdaság motorját képező vállalkozások "átmenetileg lélegeztetőgéphez" jussanak, de nem támogatás/ingyenpénz vagy hitel formájában, hanem befektetés formájában. Vagyis a megsegített hazai cégekben tulajdonossá válik a válságkezelési alap, ennek a kezelője a Magyar Államkincstár és irányítói a kamara és a kormány delegáltjai.(Korrekció: cikkünk verziójában tévesen értelmeztük a bejelentett intézkedéssorozat egyik elemét. A Nemzeti Válságkezelési Alapon keresztül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem válik tulajdonossá a megsegítendő cégekben.)
Újabb videót tett közzé közösségi oldalán Orbán Viktor, amiből az látható, hogy a gazdasági élet szereplőivel egyeztet a teendőkről, amelyeket a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt rendkívül negatív hatásának csillapítása miatt kell megtenni. Ezeket három pontban foglalt össze és ezek egyike, hogy egy nagy gazdaságújraindítási akciótervet készítenek, amihez a résztvevő beszélgetőpartnerektől várják a javaslatokat. A készülő gazdasági csomagról szóló videókonferenciáról Varga Mihály is megemlékezett saját közösségi oldalán. Időközben az is kiderült, hogy a javaslatcsomagot mikor mutatja be a kormány.
A vállalkozások adófizetési kötelezettségei esetében van lehetőség fizetési könnyítést kérni a koronavírus okozta nehéz gazdasági helyzet miatt, ezért logikusan adódik a kérdés: mit tehet a cég a kötelező kamarai tagdíj befizetése esetén.
Miután a budapesti és az országos kereskedelmi és iparkamara is közzétette friss vállalati visszajelzéseinek összesítőit az eddig érzékelt gazdasági-pénzügyi problémákról, ma egy újabb közleményt küldött szerkesztőségünknek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), hogy továbbra is várják a cégek visszajelzéseit. Ma reggel egyébként az MKIK elnöke borúlátóan nyilatkozott a helyzetről és egyúttal néhány további javaslatot is megfogalmazott.
Amíg nem látunk tisztábban a koronavírus negatív gazdasági hatásaival kapcsolatban, korai lenne az államnak nagyobb szerepet vállalnia a kárenyhítésben, de minden boltot be kellene záratni az élelmiszerüzleteken kívül a vírus terjedésének lassítására – nyilatkozta a hvg.hu-nak Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a taxisokon kívüli körnek is célszerű lenne megadni a katás kedvezményt és a kormány bizonyára dolgozik még további intézkedéseken. Szerinte „valóban több százezres létszámleépítés várható, illetve van már ma is.”
